SZENT SEBESTYÉN TEMPLOM - SZÉKESFEHÉRVÁR
A SZÉKESFEHÉRVÁRI FELSŐVÁROSI SZENT SEBESTYÉN FOGADALMI TEMPLOM ORGONÁJÁÉRT
Az ifjabb Szalay milleniumi elismerése pedig sokat jelentett az akkoriban népes és igényes  orgonaépítő-társadalomban. 
A Szent Sebestyén templom orgonájának története
Irodalom: Solymosi Ferenc – Czár Attila: Magyarország orgonái, Magyarországi Orgonák Alapítvány, Kiskunhalas, 2005 Székesfehérvári Ipartestület iratai 1887-1928, 1887-1911 Dávid István: Műemlék orgonák Erdélyben, Polis és Balassi Kiadó, 1906 Miocs József: A Szabadkai Egyházmegye orgonái, Szabadka, 2000 Mándity György: Vajdasági orgonák, Agapé, 2002
A XIX. század utolsó évtizedében a mechanikus szerkezetet felváltotta a pneumatikus csőrendszer, s az  egyes sípok és sípsorok levegővel való ellátása is újabb megoldások szerint történtek. Bővült és kiegészült  az orgona hangterjedelme.
Szalay Károly az engedélyt megkapta, s 1853-ban felvették az asztalos céhbe. Hamarosan megbízták a  székesegyház orgonájának karbantartásával. Nem tudjuk, hogy Szalay Károly kitől tanulta mesterségét,  talán valamelyik erdélyi vagy dél-magyarországi mestertől. Székesfehérvári műhelyei: 1892: Palota u. 9.,  1908: Sár u. 4. sz. alatt voltak. Szalay Károly orgonái gondosan kidolgozottak voltak, hangszereihez rövid  pedált készített. Például a tordasi orgona regiszterfeliratain jelezte azt is, hogy melyek az ónból készült  sípsorok. Kb. 10 orgonája maradt fenn a mai Magyarország területén. Nevezetesebb hangszerei: 1880:  Nagydorog református templom mechanikus csúszkaládás orgonája, 1886: Nemespátró evangélikus  templomának orgonája. Legnagyobb hangszerét valószínűleg a székesfehérvári zsinagógában állította fel  pneumatikus kúpláda szerkezetben, de a II. világháborúban ez teljesen megsemmisült.
Szalay Gyula műhelyéből sok orgona került ki a történelmi Magyarország területére. Ezek a masszív, szépen kidolgozott hangszerek megtalálhatók a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken is. Műhelyében  5-6 alkalmazottat foglalkoztatott. A XIX. század végén az orgona szerkezetében és hangzásában változások történtek. A hagyományos csúszkaládát felváltotta a kúpláda, és a mechanikus traktúra helyett divatba jött  a pneumatikus vezérlésű orgona. Szalay Gyula megtanulta ezeket az újdonságokat. Az orgona hangzásában a 8 lábas sípsorok túlsúlya volt a jellemző. Hangszereit eleinte mechanikus vezérléssel látta el, később  pneumatikus orgonákat is készített. A mai Magyarországon közel 50 egymanuálos orgonát épített.
Az orgona a hangszerek aerofon családjában tartozó hangszer, amelynek hangját a légoszlop rezgése adja. A sípokban kialakuló csodálatos hangok megszólalása érdekében jól működő játszóasztal (egy vagy több manuálos), pedálsor, fúvómű, szélláda, az ezeket összekötő traktúra, megfelelő  állványzat és orgonaház szükséges. Ezek szerkezete, használata, esztétikai kivitele koronként  változott, fejlődött. A világ legrégebbi, épen maradt ókori orgonájának az Aquincumi Múzeumban (Budapest) őrzött  hangszerleletet tartják, amely Kr. után 228-ban már biztosan létezett. A keresztény kultúrával a gregorián ének, majd az orgona egész Európában elterjedt. Királyok,  fejedelmek, főurak leltárjegyzékében rendszerint első helyen szerepelt az orgona, a hangszerek királya, mások szerint királynője. 
Egyre több magyar orgonaépítő rendezte be műhelyét, akik az európai orgonaépítés legjobb  hagyományaival megismerkedve, azt fejlesztve látták el orgonákkal templomainkat. Közéjük tartozik  Szalay Károly (1817-1908), a XIX. század jelentős magyar orgonaépítője is, aki az Arad vármegyei  Galsán (ma Galsa) született, majd az 1840-es években Szemlakon (ma Semlac) élt, s itt az  evangélikus templomban épített 1846-ban egy 7 regiszteres, pedálos orgonát. Hamarosan elhagyta  Szemlakot is, majd 1852-ben letelepedési és iparűzési engedélyt kérve a fehérvári tanácstól,  városunkba már családjával, a két éves Gyula fiával érkezett. A másik fia, István jóval később  született (1880-1907), és hegedűkészítő lett. Az apa tragédiája, hogy mindkettő fiát túlélte.  
Az orgonaépítő fiú, Szalay Gyula (1850-1906) székesfehérvári orgonaépítő mester még  Szemlakon született, s Fehérváron felcseperedvén apja, Károly mellett sajátította el szakmáját.   Szalay Gyula önálló műhelyét Székesfehérváron nyitotta meg 1879-ben. Műhelyeinek címe: 1892:  Kígyó u. 4.  1896: Színház utca 6. 1906: Lövölde u. 12.  Szalay Gyula az Ezredéves Országos Kiállításon kiállítási érmet kapott a bemutatott kétmanuálos,  14 regiszteres, pneumatikus kúpládájú orgonájáért. Ez a hangszer került a székesfehérvári Szent  Sebestyén fogadalmi templomba. 
Szalay Gyula orgonaépítő cégjelzése az orgona homlokzatán a sípok alatt, fakeretben papíron, nyomtatott betűkkel látható:          „Szalay Gyula műorgonaépítő – Székesfehérvárott”
Solymosi Ferenc Orgonaépítészetünk történetéről c. munkájában írja: Szalay Károly székesfehérvári  orgonaépítő 1855-ben készítette el a tordasi evangélikus templom 8 regiszteres orgonáját. Erről írták:  "Ezen orgona készült egy és fél évig, mivel az építő művész ... minden segítség nélkül maga készítette.  Minden, ami az orgonában van, az ő munkája. A tordasi templomban 4 hónapig dolgozott rajta, s miután  befestette és tökéletesen elvégezte, felszenteltetett." Szalay Károly orgonamester az orgonaépítés minden munkafolyamatát, csínját-bínját egyedül el tudta készíteni.  http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=dtkantorkepzo-papa&o=orgona_kkfX
Méltán lehetünk büszkék a székesfehérvári orgonaépítőinkre.  A Szalay-mesterek, apa és fia kiváló hangszereket építettek. 
Gergely Ferenc kétszer is megkapta a Liszt-díjat, 1994-ben Kossuth-díjas lett, 1989-ben pedig II.  János Pál pápától megkapta a „Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja” címet. A kiváló  orgonaművész és tervező emlékét is megtiszteljük ezzel a kezdeményezéssel. 2014-ben, Gergely  Ferenc születésének századik évfordulóján már a megkezdett úton haladva forrasztjuk egybe a zene  iránt elkötelezett fehérváriak, egyházközségünk hívei és minden adakozó barátunk elkötelezett hitét  abban, hogy ez a csodálatos hangszer hamarosan teljes pompájában ragyogja be városunk életét. 
A Szent Sebestyén templom orgonájának történetében az építés, a karbantartások, a bővítés részleteit  levéltári anyagokból próbáljuk kideríteni. Hamarosan további adalékokkal szolgálhatunk mindezekkel  kapcsolatban.
Köszönettel tartozom Solymosi Ferenc tanár úrnak, orgonaművésznek és organológus szakértőnek,  aki a rendelkezésemre bocsátott könyveivel, cikkeivel, tudásával, lelkes támogatásával hozzásegített az  orgona történetének összefoglalásához.
Solymosi Ferenc zenei tanulmányait a veszprémi zeneiskolában kezdte el, majd a budapesti Bartók Béla  Zeneművészeti Szakiskolában folytatta orgona tanszakon Lehotka Gábor irányításával. Ugyanekkor  orgonakészítő szakmát is tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona tanszakán 1976-ban  diplomázott Gergely Ferenc tanítványaként. Ezután a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult  tovább. Több budapesti templom orgonistája, 1982-től - a Budapest-zugligeti templom orgonaművésze.  Jelenleg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola orgonatanára. 1991 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti  Egyetem Hangszerészképző Iskolájában is tanít. Mint előadóművész rendszeresen koncertezik itthon és  külföldön. 1985 és 1988 között a MTA Soros Alapítvány ösztöndíjával, négy társával felmérték az ország  orgona-állományát. Ezután 1990-ben összeállította Magyarország orgonajegyzékét. Több orgona készült  tervei alapján.
A II. világháborúban a templomot súlyosan megrongálták, az egyik tornyot  szétlőtték, a két torony között levő Szent Sebestyén szobor tüzérségi  találattól a karzat feletti boltozatot átszakítva az orgonába zuhant, ami  teljesen megsemmisült. 
Szalay Gyula orgonái és munkái közül néhány a képre kattinva megismerhető.
A templomtető szigetelésének hibája miatt a karzat mennyezete, s vele a műemléki freskó sérült, a lehulló  vakolatdarabok és por ellen fólia védi a hatalmas orgonaszekrényt és a sípsorokat. Az építészeti és műemléki helyreállítás a következő évek feladata lesz.
A Szent Sebestyén templom orgonájának története államalapításunk ezeréves évfordulójáig,  1895-1896-ig nyúlik vissza. Addigra a XIX. század polgárosodása, technikai fejlődése új igényeket és  új megoldásokat hívott életre az orgonaépítésben és a játéktechnikában is. 
KÖSZÖNTŐ
Szarka Andrea, 2013. november 
Az elmúlt bő hatvan évben az alábbi diszpozícióval (1955-ös feliratok) működik az orgona. A kész  regiszterek vastagított betűvel láthatók, a többi regiszter, illetve a kombinációs lehetőségek java  úgyszintén csak tervben van. Látható tehát, hogy bőven lesz tennivalónk.  
A templom 1945-ben 
Az 1886-os Szalay Gyula-féle orgona helyére álmodta meg Gergely Ferenc 
Európa-hírű orgonaművészünk az 1950-es években a jelenlegi félkész  hangszert. A tervei alapján egy nagyszerű hárommanuálos orgona építése  kezdődött el. 1955-re elkészült a főmű és a pedálmű, az elektronika, erről  tanúskodik az orgona játszóasztalának jobb oldalán látható felirat:  „Készült a B.V.T. Hangszerkészítő V. orgonaüzemében, Budapest 1955.” Megfelelő források híján a mívesen tervezett pozitívmű és redőnymű sajnos  azóta még mindig nem épült meg. 
Orgonatörténet Orgonatörténet Koncertek Koncertek Hangfelvételek Hangfelvételek Galéria Galéria Támogatás Támogatás Kapcsolat Kapcsolat
Ezzel párhuzamosan egyházközségünk és a zeneszerető fehérvári közönség a közreműködő művészek  felajánlásával jótékonysági hangversenyekkel, adománygyűjtéssel, pályázatokkal, stb. igyekszik  megteremteni az orgona felújításának és teljes felépítésének a feltételeit. 
Pedálmű Principál basszus 16’ Subbasszus 16’ Oktávbasszus 16’ Nyitott éjkürt 8’ Ajaktromba 4’ Lokáció 5 1/3  ’ 4 sor Parasztflóta 2’ Puzon 16’ (piros) Ped.+I Ped.+II Ped.+III Ped.+I super
I.m. Pozitívmű Fafödött 8’ Quintadena 8’ Lágyprincipál 4’ Csövesflóta 4’ Olaszprincipál 2’ Larigot 1 1/3 ’ Scharff 1’ 4 sor Krummhorn 8’ (piros) I+III Tremulant
II.m. Nagymű Bourdon 16’ Olaszprincipál 8’ Kettősflóta 8’ Dulcianna 8’ Olaszoktáv 4’ Csöves zúgósíp 4’ 3 sor Blockflóta 2’ Mixtura 1 1/3 ’ 3-5 sor Fagott 16’ (piros) Trombita 8’ (piros) II+I II+III II+III sub
III.m. Redőnymű Kürtprincipál 8’ Kupakosflóta 8’ Aeolhárfa 8+8’ Tölcséres oktáv 4’ Harántflóta 4’ Sesquialtera 2 2/3 + 1 3/5 ’ Glöckleiton 2+1’ Quintcimbel 1/4 ’ 3 sor Vox humana 8’ (piros) II+I super II+II super II+III super Tremulant